Dr. Krasz Mária

sZOLGÁLTATÁSAINK

Polgárjog

Cégügyek

Büntetőjog

Ingatlanjog

Munkajogi tanácsadás

Polgárjog

Bizonyos esetekben a jogi képviselet kötelező, erről többek között a polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint a cégeljárásról szóló jogszabály rendelkezik. A hivatkozott törvények értelmében ügyvédi képviselet nélkül nem lehet eljárni egyebek mellett például:

  • az ítélőtábla előtti eljárásokban, ha a fellebbezés az ítéletre vagy az ügy érdemére vonatkozik
  • bizonyos kivételekkel a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben
  • a cégbírósági eljárásokban

Elkerülhetetlen a jogi képviselet azokban a nemperes eljárásokban is, amelyekben a jogszabály a beadványok elektronikus úton történő benyújtását teszi kötelezővé. Ilyen például a fizetési meghagyásos eljárás.

Azokban a jogi eljárásokban, ahol az ügyvédi képviselet nem kötelező, Ön szabadon dönthet arról, hogy igénybe vesz-e jogi segítséget, vagy sem.

Tekintettel azonban arra, hogy az egyes eljárási cselekmények utólag már nem igazán korrigálhatók, azt javaslom, hogy miután bizonyossá válik a bírósági eljárás, vagy egyéb nemperes eljárás lefolytatásának ténye, mindenképp forduljon ügyvédhez, a lehető legrövidebb időn belül. Így Ön garanciát kaphat arra, hogy maximális jogi védelmet kap.

Cégügyek

Milyen iratokat állít ki az ügyvéd?

Társasági szerződés, amely minden cég alapja. Ebben rögzítésre kerülnek a tagok adatai, és minden, a cég belső és külső viszonyait érintő körülmény, azt rögzítő szabály és garancia.

Ügyvédi tényvázlat, amelyben az ügyvéd felveszi az őt megkereső ügyfelek adatait, illetve nyilatkozatát az elvégzendő feladatok köréről, illetve ebben kerül rögzítésre a munkadíj megállapodás, valamint megfizetésének ténye is.

Ügycédi meghatalmazás az eljárás lefolytatására: e nélkül az ügyvéd nem járhat el a cégbíróság előtt a cégbejegyzés során, (ügyvéd nélkül egyébként sem lehet a cégbíróság előtt eljárni) mivel az eljárás ügyvéd köteles, hiszen az ügyvéd az, aki személyes jelenlétével, és szakmai tudásával garantálja a cég létrejöttének szabályszerűségét, ellenőrzi a személyes adatok valódiságát, tanúsítja a felek szándékát, valamint a jogszabályoknak megfelelően összeállítja a cég okiratait.

Székhely használati engedély, amelyet a székhelyként bejegyezni kívánt ingatlan tulajdonosának kell aláírnia.

Taggyűlési jegyzőkönyv, általában az ügyvéd előtt megtörténik a tagok részvételével az első taggyűlés, amelyen a felek megerősítik korábbi megállapodásukat a társaság megalapításáról, illetve a vezető tisztségviselők megválasztásáról.

Ügyvezetői elfogadó nyilatkozat, amely tartalmazza a megválasztott ügyvezető összeférhetetlenségének hiányára vonatkozó személyes nyilatkozatát.

Aláírási címpéldány, amelyet a vállalkozás több helyen is felhasznál a későbbiek során: ezzel az okirattal igazolja az ügyvezető saját aláírási jogosultságát. Ahogy az ügyvezető ezen az iraton aláírt, azt fogadják el a későbbiek során  hiteles „cégszerű” aláírásának.

Tagjegyzék, amelyen az alapított cég tagjainak adatai, illetve törzstőke hozzájárulásuk mértéke és ezek alapján számított szavazataik aránya kerül rögzítésre.

Törzstőke befizetést igazoló nyilatkozat, amelyen az ügyvezető igazolja a cégbíróság felé, hogy a törzstőke befizetése a vállalkozás számlájára, illetve pénztárába megtörtént a tagok részéről.

Büntetőjog

A büntetőjog a jog azon ága, amely meghatározza azokat a közösségellenes, nem kívánatos magatartásokat – társadalomra veszélyes, vagyis materiálisan jogellenes – amelyek tanúsítása, és jogellenességet kizáró tényezők hiánya esetén az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és amennyiben bűnös (gondatlanság vagy szándékosság terheli) megbüntetik (büntetés végrehajtási jog). A büntetőjog önálló jogág.

A büntetőjog alapvetően különbözik a többi jogágtól, szabályozási rendszerét illetően. Míg a többi jogág elsősorban szabályozni próbálja az életviszonyokat, addig a büntetőjog elsődleges feladata az életviszonyok védelme, illetőleg a szabályozott jogviszonyok megsértésése esetén gondoskodik a jogsértő személy megbüntetéséről. Mindezen speciális feladatai ellátásához a többi jogághoz képest sokkal erőteljesebb eszközökkel rendelkezik, melyek nagyfokú beavatkozást tesznek lehetővé a jogalanyok életébe.

Ingatlanjog

Mi az ingatlanjog?

A lehető legegyszerűbben fogalmazva, jogi értelemben ingatlan  a föld, és mindaz, ami azzal tartósan egybe van építve. Ingatlan tehát a termőföld, ingatlan a lakóház és egy társasházi lakás, továbbá jellemzően ingatlan egy nyaraló vagy egy garázs is.

Az ingatlanokra hagyományosan speciális jogi szabályozás vonatkozik, e szabályok összessége maga az ingatlanjog.

Elegendő csupán arra utalni, hogy valamennyi ingatlan külön helyrajzi szám szerint, államilag van nyilvántartva. Sőt az ingatlanokkal kapcsolatos egyes jogok és kötelezettségek rögzítésre kerülnek az ingatlan tulajdoni lapján. A Földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartás különleges jogi jelentőségű is, bizonyos ingatlanokkal összefüggő jogok (például a tulajdonjog, vagy a haszonélvezeti jog) és kötelezettségek (például a jelzálogjog vagy a szolgalmi jog) ugyanis az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jönnek létre, és az onnan történő törléssel szűnnek meg.

Az imént részletezettekből az következik tehát, hogy az ingatlan-nyilvántartás tehát nem csupán deklarálja az egyes jogok és kötelezettségek létezését. Maga a bejegyzés keletkezteti ugyanis azokat. Mindez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy hiába van a kezünkben például egy ingatlan adásvételi szerződés, vagy egy ingatlan ajándékozási szerződés. Önmagában azokkal nem sokra megyünk. Ha ugyanis az azokkal kapcsolatos jogváltozás az ingatlan-nyilvántartásba nem kerül bejegyzésre – tehát az ingatlan átírás, vagy lakás átírás nem történik meg – önmagában a lakásvásárlás tényét rögzítő ingatlan adásvételi szerződéssel nem szerzünk jogot.

Ha tehát egy ingatlannal kapcsolatban tulajdonjogot akarunk szerezni, az erre vonatkozó ingatlan adásvételi szerződés, vagy ingatlan ajándékozási szerződés lényegét be kell jegyeztetni a Földhivatal által vezetett ingatlan-nyilvántartásba. Ez maga a magyar nyelvben elterjedt ingatlan átírás, a ház vagy lakás átíratás aktusa.

Munkajog

Aktív életünk jelentős részét munkával, a munkahelyünkön töltjük, éppen ezért nem mindegy, hogy minderre milyen szabályok vonatkoznak.

Mindenek ellőt azonban, e jogviszonyok vonatkozásában el kell különíteni a főbb kategóriákat.

A munkaviszony jellegű jogviszonyok köre szerintem két csoportra osztható, egyrészt a polgári jogi jellegű (ide tartozik pl. a megbízási, és a vállalkozási jogviszony), másrészt foglalkoztatási jellegű jogviszonyokra. A két kategória közötti leglényegesebb különbséget a felek egymáshoz viszonyított helyzete jeleni. Előbbinél a mellérendeltség, utóbbinál az alá-fölé rendeltség jellemző.

Jelen bejegyzés tárgya a foglalkoztatási jogviszonyokkal kapcsolatos ügyvédi szolgáltatás. Ezen belül – gyakorisága miatt – elsősorban a munkaviszony vonatkozásában felmerülő kérdések. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a korábban felsorolt más jogviszonyok vonatkozásában ne tudnék segíteni.

A munkajog több szempontból is speciális jogterület. A különlegességének alapvető oka, hogy a felek ebben a jogviszonyban nem mellérendelt szereplők (mint pl. a polgári jog esetén), hanem közöttük alá-fölé rendeltségi viszony áll fenn. A munkaviszony egyik oldalán a munkáltató, másik oldalán a munkavállaló áll, közöttük pedig nem minden esetben áll fenn érdekazonosság. Erre tekintettel, a jogalkotó – jó estben – az alárendelt helyzetben lévő munkavállaló védelme érdekében, sokszor olyan kötelező szabályokat rendel el, amelyektől érvényesen nem lehet eltérni. A munkaviszony tekintetében tehát  nem érvényesül a felek teljes szerződési szabadságának elve. Fontos az is, hogy a munkajogi területén fokozottan érvényesül a kötelező írásbeliség.

Keressen minket bizalommal!

Irodánk
  • 7621 Pécs, Mária utca 20/A
Nyitvatartás
  • Hétfő-Péntek 8:00-17:00
Telefonszám
  • +36309929539
Email
  • kraszmaria3@gmail.com